Bagamér történelme több mint 700 évre nyúlik vissza. A települést a Gutkeled nemzetség telepítette. Az első írásos említése 1281-ből származik Bagomer néven. A váradi káptalan 1292-ben kelt határjáró oklevelében rögzítette a település nevét és határait a szomszédos falvak Álmosd, Serénd (Érselind) és a mára eltűnt Györgyegyháza irányába.

Györgyegyháza emlékét a középkori templomának elporladt téglái és a rétre vezető Györgyi út őrzi. Más írásos emlék szerint Álmosddal kirobbant összetűzései során az álmosdi jobbágyok 1292-ben lerombolták, majd felégették az akkori Bagamért.

A váradi káptalan birtoka lett a falu 1348-ban, melyet az 1552-es Bihar vármegyei összeírás 64 portájával jegyzett fel. Az 1570-es évek bagaméri népességére a török defterből (adólajstorm) következtethetünk. Ekkor 29 családfőjével, ugyanennyi házával és a templomával került a lajstromba.

 

Bagamér Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, Debrecentől 31 km-re, két kisváros - Vámospércs és Létavértes – között fekszik a magyar-román határ mellett. A települést közúton lehet megközelíteni; a 4809-es számú útról Létavértes felől, vagy a 4806-os útról Vámospércs irányából. Vasútállomással nem rendelkezik a település, vasúton a Bagamértól 11 km-re fekvő Vámospércsig lehet eljutni. Debrecenbe közúton bármelyik irányból kb 3/4 óra alatt juthatunk el.


A nagyközség az Érmellék nevű kistáj északi részén fekszik, amelyre a homokos lösszel fedett hordalékkúp síkság jellemző. Bagamér az érmelléki síkság és a dombos, erdős Nyírség határán fekszik. A talajra jellemzőbb a jó termőképességű mészlepedékes csernozjom. A település észak-nyugati részén egy 1839 hektárnyi erdőség található, amely a közeli érmelléki hegyekkel együtt érezteti a hatását a mérsékelten meleg-száraz éghajlatban.

A község határa változatos képet mutat: jó termőképességű szántóföldek, lankás szőlőskertek és erdők jellemzik a táj sokszínűségét. A felszín napjainkra kiszáradt, míg 100-120 éve még folyóvizekkel behálózott, vizenyős rétekkel tarkított, mocsaras táj jellemezte Bagamér határát.

 

A település természeti látnivalókban igen gazdag, mely a turizmus alapjául szolgálhat a jövőben. Bár szervezett idegenforgalma, kereskedelmi szálláshelye jelenleg nincs a településnek. A látnivalók közül kiemelkedő jelentősége van Bagamér 2 templomának és egy imaházának. Csodálatos látványt nyújt a községbe érkezőnek a református templom, mely egy dombszerű magaslaton áll.


A templom impozáns, erődszerű megjelenésű, melynek egy része a XIV. században épült. 1877 és 1883 között újjá kellett építeni, miután villám csapott bele. A templom belseje egyszerű, puritán, melyet kiképzése, arányossága tesz értékessé. A XVII. és a XVIII. századból értékes úrasztali kelyhek és bortartó kannák maradtak fenn. Híres költőnk, Csokonai Vitéz Mihály is járt Bagamérban – a református parókián – amikor testvére, Csokonai József volt a falu uradalmi ispánja. Itt született 1802 decemberében a költő Éva napra című verse is.

Joomla templates by a4joomla