Nevezetességek, látnivalók

A település természeti látnivalókban igen gazdag, mely a turizmus alapjául szolgálhat a jövőben. Bár szervezett idegenforgalma, kereskedelmi szálláshelye jelenleg nincs a településnek. A látnivalók közül kiemelkedő jelentősége van Bagamér 2 templomának és egy imaházának. Csodálatos látványt nyújt a községbe érkezőnek a református templom, mely egy dombszerű magaslaton áll.


A templom impozáns, erődszerű megjelenésű, melynek egy része a XIV. században épült. 1877 és 1883 között újjá kellett építeni, miután villám csapott bele. A templom belseje egyszerű, puritán, melyet kiképzése, arányossága tesz értékessé. A XVII. és a XVIII. századból értékes úrasztali kelyhek és bortartó kannák maradtak fenn. Híres költőnk, Csokonai Vitéz Mihály is járt Bagamérban – a református parókián – amikor testvére, Csokonai József volt a falu uradalmi ispánja. Itt született 1802 decemberében a költő Éva napra című verse is.



Közvetlenül a református templom szomszédságában áll az 1911-ben épített baptista imaház, mely a református templommal együtt meghatározó eleme a településképnek.



A község másik temploma – a görög katolikus templom – a Rákóczi utcán található, melyet 1852-54 között építettek újjá.



Műemlékvédelemre érdemesek a népi építészet remekeiként az eredeti formájukban álló parasztporták, melyek az Árpád, a Bocskai és a Csokonai utcákban állnak.



A Bocskai utca 17. szám alatti iskolában tekinthető meg a község állandó helytörténeti és néprajzi kiállítása, bemutatva a hagyományos paraszti élet eszközeit.



A település központjában emlékművek állnak. Az emlékművekkel a világháborúk áldozataira emlékeznek, valamint az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából 2000. augusztus 20-án egy zászlótartót állítottak fel, melyen elhelyezett márványtáblán emlékeznek az alkalomra.



A helyi turizmus sarokköve lehet a Bagamért körülölelő természet. A botanikailag értékes, védett növények az ökoturizmus kedvelőinek gazdag látványossággal szolgálhatnának. Akárcsak a környékbeli településeken, Bagamérban is nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A Nagyszőlőben, a Kisszőlőben és az Újszőlőben is láthatók még a népi építészetet híven tükröző pajták és azok pincéi. Botanikailag értékes terület a Kék-Kálló völgye, a bagaméri ezüsthársas és a Malomgát környéke. A turizmus fellendítését célozzák a torma-túrák és a pajtasoron történő borkóstolók szervezése.